Védekezés: túlzottan törődik azzal, hogy megvédje magát a kritika valós vagy képzelt fenyegetésétől, egójának sérülésétől vagy hiányosságainak feltárásától. (Dictionary.com)
Valószínűleg minden vezető időnként védekezően reagált a másikra. Minden egyes alkalommal megbántam és megbántam. A vezetők természetesen szembesülnek olyan helyzetekkel, amelyek könnyen védekező reakciót válthatnak ki. De a védekezés ritkán viszi előre egyházainkat és szervezeteinket. Hogyan kerülhetjük el tehát a védekezést? Öt proaktív módot javaslok.
1. Ismerje fel a védekezőképesség negatív hatásait.
Amikor védekezően reagálunk egy munkatársunkra, egy alkalmazottunkra, egy igazgatósági tagra vagy egy gyülekezeti tagra, abból ritkán származik jó. Lezárhatjuk a másik személyt, vagy védekezésre ösztönözhetünk benne, ami tovább fokozhatja a konfliktust. Elveszíthetjük mások belátásának előnyeit. Elronthatjuk a kapcsolatot. Ha gyakran védekezően cselekszünk, olyan hírnevet alakíthatunk ki, amely elűzhet másokat tőlünk és a fontos információktól, amelyeket hallanunk kell. Akár az állásunkat is elveszíthetjük.
2. Tartsa alacsonyan a stressz szintjét.
Ha a stressz bármennyi ideig magas szinten marad, agyunk harc-menekülési mechanizmusa megakad a túlérzékenységben, és hajlamosabbá tesz minket a védekezésre. A hosszan tartó stressz még agyunk egyes részeit is elsorvasztja, különösen a memóriában érintett területeket. De ha kezeljük a stresszt, agyunk gondolkodó része aktívabb marad, az érzelmi rész pedig kevésbé érzékeny. Elegendő alvás, szabadidő, jó barátok, testmozgás és szórakoztató hobbi csökkenthetik a stresszt.
3. Értsd meg, honnan származnak az érzelmek a testedben és az agyadban.
Védekezővé válunk, ha valakitől fenyegetve érezzük magunkat, és testünkben és agyunkban dominóhatás kezdődik. Egyszerűen annak ismerete, hogy ez hogyan történik, segíthet megállni, mielőtt reagálnánk. Így működik a folyamat.
- A védekezés egy ingerrel kezdődik: valaki mond valamit, ami miatt fenyegetve érezzük magunkat.
- Ezután egy érzelem tudattalan szinten kezdődik. A vegyszerek áthaladnak idegrendszerünkön, és a hormonok az amygdalának nevezett agyi szerkezet hatására a véráramba áramlanak. Ez 1/5 másodpercen belül megtörténik, tudatos tudatosságunk nélkül.
- Ezután fél másodpercen belül észreveszünk egy kellemetlen érzést (az érzést). Dühösnek, aggódónak vagy félelmetesnek érezzük magunkat anélkül, hogy az érzelmet választanánk.
- Ezt követően agyunk gondolkodó része kerül online: odafigyelünk, felmérjük a helyzetet, értelmezzük, és eldöntjük, mit tegyünk.
- AZ ŰR (lásd alább a 4-et)
- Végül az érzésünkre és a helyzetértékelésünkre reagálunk valamilyen cselekvéssel. A mi esetünkben védekezni kezdünk.
4. Elismerik AZ ŰR inger és válasz között.
AZ ŰR az a pillanat, amikor egy inger (valaki mondott, ami kellemetlen érzést okozott… harag, félelem stb.) és a mi válaszunk (védekezőképesség) között eltelt idő. Ez a rövid idő MINDEN döntésünket megelőzi. AZ ŰR mindig ad időt, hogy megválasszuk, hogyan reagálunk. Nem vagyunk az érzéseink foglyai. Mindig a körülményeknek és az érzéseinknek megfelelően választjuk meg, hogy mit teszünk.
- Szóval, amikor védekezni kezdek, nem hibáztathatom a feleségemet, a gyerekeimet, az alváshiányt, a testületet vagy Obamát. Ez az én választásom. Ezt a helyet azonban meghosszabbíthatjuk az 5. számú javaslatommal.
5. Teremts nagyobb teret az inger és a válasz között azáltal, hogy az Úr által biztosított erőforrásokhoz támaszkodnak.
A fenti 2. pont, a stresszszint csökkentése kulcsfontosságú ahhoz, hogy több teret tudjunk teremteni az inger és a válasz között. Erőnk végső forrása azonban a Krisztusba vetett növekvő és tartós hitben rejlik. Amikor az egyiptomiak felforrósodtak Mózes és az izraeliták nyomában, az emberek kiborultak. Mózes azonban bölcsen azt mondta a 2Móz 14,14-ben: Az ÚR harcol érted; csak nyugodtnak kell lenned. Amikor Isten természetfeletti erőforrásaiból merítünk, képesek vagyunk megtagadni a reakciót és ellenállni a védekezésnek.
Tehát, amikor legközelebb úgy érzed, hogy védekezni akarsz, fontold meg ezeket a gondolatokat, és nézz Jézus példájára, amikor a kereszten függött.
Amikor sértegették Őt, Ő nem viszonozta; amikor szenvedett, nem fenyegetőzött. Ehelyett arra bízta magát, aki igazságosan ítél. (1. pet. 2.23, NIV)
Mi segített elkerülni a védekezést?
